Ahogyan egyre népszerűbbé válik az NFT-szektor, úgy egyre többen érkeznek a területre. Éppen emiatt fontos tisztában lenni néhány alapvető dologgal, hiszen az újdonságok esetén sokszor terjednek el hamis hiedelmek. Nincs ez másként most sem.
2020-ban már éves szinten 250 millió dolláros NFT forgalmat ért el a szektor, 2021-re pedig ez megtízszereződött. Ezek a számok, és az egyre nagyobb felhajtás pedig rengeteg újoncot csábít a területre. Információból pedig rengeteg van, talán túl sok is, sokszor nehéz kihámozni a lényeget, és esetleg valótlan dolgok is terjedhetnek.
Alapesetben a legtöbb felhasználó tudja, hogy az NFT az a non fungible token kifejezés rövidítése, azaz magyarul talán nem helyettesíthető tokennek fordíthatjuk. Ahogyan egy tízezer forintos bankjegy ugyanolyan és ugyanúgy használható, mint egy másik tízezres, úgy 1 BTC is ugyanolyan, mint egy másik BTC. Ez az úgynevezett felcserélhetőség, „fungibility”.
Az NFT nem ilyen, bár digitális objektumként működik, az egyedi jellemzők miatt két ugyanabba a kategóriába eső token egyáltalán nem biztos, hogy ugyanolyan. Ezért nem is ér ugyanannyit. Ezért a tokenek egyedileg megkülönböztethetők, és például két Cryptopunks sosem lesz egyforma. Nem ez a helyzet viszont pár másik elterjedt nézettel.
1. Az NFT csak egy múló hóbort
A mainstream területére főleg a modern műalkotások kapcsán kerültek be az NFT-k, sokan viszont úgy vélik, csak egy divatirányzat az egész, amely hamarosan lecseng. A digitális művészet viszont régóta létezik, a digitális, virtuális kiállítások sem mennek már ritkaságszámba.
Az NFT technológia egy eszközt biztosít a művészek, alkotók számára, amellyel szélesebb közönséget érhetnek el, és így egyszerűbben juthatnak bevételhez.
Ez főleg a relatíve kisebb, kevésbé ismert alkotók számára jelenthet előnyt, nem véletlen, hogy számos aukciós ház, galéria, online művészeti piac jelent meg a területen, vagy éppen jött létre a kriptoiparon belül. A digitalizáció egy gyorsuló, terjedő trend számos területen, itt sem lesz másként.
2. Az NFT csak egy gyors meggazdagodást ígérő csalás
Sokan úgy vélik, hogy az NFT jelenti a művészet jövőjét, mások pedig egyértelmű csalásként tekintenek rá. Egyik nézet sem igaz. A korlátozott készletű dolgok (a műalkotások tipikusan ilyenek) adásvétele évszázadok óta létező piaci szegmens.
Vannak NFT-k, amelyek ténylegesen limitáltak, egyediek, és valódi munka is van mögöttük. Értelemszerűen ezeknek vannak, akik nagyon komoly értéket is tulajdonítanak. Az is igaz, hogy mivel nagy pénzek mozognak a szektorban, és sok a befektető, a csalók is jelen vannak.
Hamisításra, lopásra, vagy akár fiókok feltörésére is láttunk már példát, de ettől függetlenül ugyanúgy jelen vannak a tisztességes szereplők is, ahogy minden más területen.
3. Az NFT-k károsak a környezetre
Nagy divat úgy általánosságban a kriptopénzek és a kriptoipar környezetterhelését kritizálni, hiszen több blokklánc is a proof of work konszenzussal működik, amelyhez energiát kell elhasználni. A legnépszerűbb NFT-kompatibilis hálózat, az Ethereum is ilyen.
A jelenlegi adatok alapján az NFT-vel kapcsolatos aktivitás az Ethereum hálózati díjainak mindössze a 2%-áért felel, ez nem mondható jelentős terhelésnek. Ráadásul több más népszerű blokklánc, a Flow, WAX, a Tezos más metódussal működnek, az energiaigényük rendkívül alacsony.
Márpedig az NFT-rajongók körében ezek is kedveltek. Az Ethereum esetében ráadásul folyamatban van a konszenzus-váltás amely során áttérnének a proof of stake használatára, amely kevés energiát igényel.